Gábor Kósa

Da Teknopedia, l'enciclopedia libera.
Vai alla navigazione Vai alla ricerca
Questa voce è orfanaQuesta voce è orfana, ovvero priva di collegamenti in entrata da altre voci.
Inseriscine almeno uno pertinente e utile e rimuovi l'avviso. Segui i suggerimenti del progetto di riferimento.

Gábor Kósa (31 gennaio 1971) è uno storico e sinologo ungherese, professore associato presso la Facoltà di Lettere e Filosofia dell'Università Loránd Eötvös, Dipartimento di Studi Cinesi (Nome cinese: Kāng Gāobǎo; cinese tradizionale: 康高寶; cinese semplificato: 康高宝.).[1]

Carriera

[modifica | modifica wikitesto]

Nato a Budapest, Gábor Kósa ha conseguito un master in inglese (1995), cinese (1997) e studi religiosi (2011). Nel 2006 ha difeso la sua tesi di dottorato dal titolo "L'analisi terminologica dei testi cinesi relativi al manicheismo" (in ungherese: A manicheizmussal kapcsolatos kínai nyelvű szövegek terminológiai elemzése).

Tra il 1999 e il 2008 ha insegnato al Dharma Gate Buddhist College. Ha lavorato presso l'Università Eötvös Loránd dal 2009, attualmente come professore associato.

Kósa ha ricevuto la borsa di studio post-dottorato della Japan Society for the Promotion of Science (JSPS, 2008–2009) e della taiwanese Chiang Ching-kuo Foundation for International Scholarly Exchange (2010–2012). Nel 2014-15 è stato borsista EURIAS presso il Center for Research in the Arts, Social Sciences and Humanities (CRASSH), Università di Cambridge. Nel 2020-21 è stato Roger E. Covey Member in East Asian Studies presso l'Institute of Advanced Study (IAS, Princeton).[2][3][4]

È membro del Silk Road Research Group presso l'Università ELTE, è ricercatore partner nel progetto dell'Australian Research Council intitolato "Manichaean Liturgical Texts and Practices from Egypt to China". È uno dei redattori della rivista ungherese Távol-keleti Tanulmányok (Studi sull'Asia Orientale).Dal 2019 è caporedattore di Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. È membro del Comitato di Studi Orientali dell'Accademia delle Scienze Ungherese.[5][6][7]

Il suo principale campo di ricerca include la mitologia cinese, le antiche pratiche sciamaniche cinesi (wu) e il manicheismo cinese.[8][9][10]

Pubblicazioni notevoli

[modifica | modifica wikitesto]

In ungherese

[modifica | modifica wikitesto]
  • „A manicheizmus Kínában.” In: Hamar Imre (szerk.) 2000. Mítoszok és vallások Kínában. [Sinológiai Műhely 1.] Budapest: Balassi Kiadó, 90–122.
  • „Sámánizmus és mitológia az ókori Chu államban.” In: Puskás Ildikó (szerk.) 2000. Állandóság a változásban. T'ung-pien. Tőkei Ferenc születésnapjára. Budapest: Politika + Kultúra Alapítvány, 398–428.
  • „Matuzsálem a Jangce partján.” In: Birtalan Ágnes – Yamaji Masanori (szerk.) 2001. Orientalista Nap 2000. Budapest: MTA Orientalisztikai Bizottság – ELTE Orientalisztikai Intézet, 78–95.
  • „Exorcizmus és sámánizmus az ókori Kínában.” In: Csonka-Takács Eszter – Czövek Judit – Takács András (szerk.) 2002. Mir-susnē-khum. Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszteletére. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2. kötet, 806–833.
  • „A mágikus, a szellemi és a varázslatos. A ling szó jelentésének vizsgálata a Jiuge versciklus alapján.” In: Hamar Imre – Salát Gergely (szerk.) 2003. Kínai nyelv és irodalom.Tanulmányok Csongor Barnabás születésének 80. évfordulójára. [Sinológiai Műhely 4.] Budapest: Balassi Kiadó, 38–65.
  • „Halandó halhatatlanok. A xian-halhatatlanság képzete a Baopuzi 2. fejezetének tükrében.” In: Hamar Imre – Salát Gergely (szerk.) 2004. Kínai filozófia és vallás a középkor hajnalán. Budapest: Balassi Kiadó, 77–136.
  • „Sámánizmus a Tang-kor előtti Kínában.” In: Hoppál Mihály – Szathmári Botond – Takács András (szerk.) 2006. Sámánok és kultúrák. Budapest: Gondolat Kiadó, 296–360.
  • „Creatio ex gigante – a kínai Pangu-mítosz forrásai.” Vallástudományi Szemle 2007/2: 142–174.
  • „A létezők átváltozása” –– A pillangó motívuma a Zhuangziben.” Vallástudományi Szemle 2008/1: 91–106.
  • „Az öröklét gyümölcsei” − Kínai nyelvű manicheus töredékek a Turfán-medencéből.” Távol-keleti Tanulmányok 2009/1: 49–68.
  • „A Hatalmas Felhő Fényessége” – áttekintés a kínai buddhizmus és manicheizmus viszonyáról a történeti források tükrében. (Buddho-Manichaica III).” In: Hamar I. – Salát Gergely (szerk.) 2009. Kínai történelem és kultúra – Tanulmányok Ecsedy Ildikó emlékére. (Sinológiai Műhely 7.) Budapest: Balassi Kiadó, 115–135.

In inglese

[modifica | modifica wikitesto]
  • “In Search of the Spirits. Shamanism in China before the Tang dynasty. Part I.” Shaman (Journal of the International Society for Shamanistic Research) 8.2. (2000) 131–179.
  • “Open Wide, Oh, Heaven's Door! Shamanism in China before the Tang dynasty. Part II.” Shaman (Journal of the International Society for Shamanistic Research) 9.2. (2001) 169–197.
  • “The Shaman and the Spirits. The Meaning of the Word ‘ling’ in the Jiuge poems.” Acta Orientalia Hung. 56.2–4. (2003) 275–294.
  • “Pangu’s Birth and Death as Recorded in a Tang Dynasty Buddhist Source.” Archiv Orientální / Oriental Archive: Quarterly Journal of African and Asian Studies 77.2. (2009) 169–192.
  • “Peacocks under the Jewel-tree − New hypotheses on the Manichaean painting of Bezeklik (Cave 38).” Journal of Inner Asian Art and Archaeology 4 (2011) 135–148.
  • “The ‘Sea of Fire’ as a Chinese Manichaean metaphor — Source materials for mapping an unnoticed image.” Asia Major 24.2 (2011) 1–52.
  • “The protagonist-catalogues of the apocryphal Acts of Apostles in the Coptic Manichaica –– a re-assessment of the evidence.” In: Bechtold E. and Gulyás A. and Hasznos A. (eds.) 2011. From Illahun to Djeme. Papers Presented in Honour of Ulrich Luft. Oxford: Archaeopress, 107–119.
  • “Buddhist and pseudo-Buddhist motifs in the Chinese Manichaean Hymnscroll.” In: Bellér-Hann, Ildikó and Rajkai Zsombor (eds.) 2012. Frontiers and boundaries –– Encounters on China’s margins. Wiesbaden: Harrassowitz, 49–69.
  • “Atlas and Splenditenens in the Cosmology Painting.” In: Michael Knüppel und Luigi Cirillo (eds.) 2012. Gnostica et Manichaica. Festschrift für Aloïs van Tongerloo. Anläßlich des 60. Geburtstages überreicht von Kollegen, Freunden und Schülern. (Studies in Oriental Religions 65.) Wiesbaden: Harrassowitz, 63–88.
  • “Translating the Eikōn. Some considerations on the relation of the Chinese Cosmology painting to the Eikōn.” In: Laut, Jens Peter / Röhrborn, Klaus (Hrsg.) 2014. Vom Aramäischen zum Alttürkischen. Fragen zur Übersetzung von manichäischen Texten. Vorträge des Göttinger Symposium vom 29./30. September 2011. Berlin, New York: De Gruyter (Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, N. F.), 49–84.
  • “Buddhist Monsters in the Chinese Manichaean Hymnscroll and the Pumen chapter of the Lotus sūtra.” The Eastern Buddhist 44 (2014) 27–76.
  • “The Iconographical Affiliation and the Religious Message of the Judgment Scene in the Chinese Cosmology Painting.” In: Zhang Xiaogui 张小贵 (chief editor)，Wang Yuanyuan 王媛媛 and Yin Xiaoping 殷小平 (eds.) 2015. San yi jiao yanjiu –– Lin Wushu jiaoshou guxi jinian wenji 三夷教研究——林悟殊教授古稀纪念文集 (Researches on the Three Foreign Religions ––Papers in Honour for Prof. Lin Wushu on His 70th Birthday.) Lanzhou: Lanzhou Daxue Chubanshe (Ou-Ya lishi wenhua wenku 欧亚历史文化文库》[Treasures of Eurasian History and Culture]), 77–161.
  • "The Manichaean ‘New Paradise’ in Text and Image." Crossroads 13 (2016) 27–113.
  • "Near Eastern Angels in Chinese Manichaean Texts." Orientierungen / Zeitschrift zur Kultur Asiens 30 (2018 [2019]) 43–71.
  • "The Qing Corpus of Manichaean Texts from Fujian." Ming Qing Studies 2020: 85–126.
  • "Zarathuštra in the Chinese Manichaean Manuscripts from Fujian." Quaderni di Studi Indo-Mediterranei XII (2019 [2021]): 135–171.

In cinese

[modifica | modifica wikitesto]
  • "Monijiao shenpan huihua er zhen 摩尼教审判绘画二帧 [Two Manichaean Judgment Scenes]." [Trans. You Xiaoyu] Zhongshan Daxue Xuebao (Shehui kexue ban) 中山大学学报(社会科学版) 61/4 (2021): 120–130.
  • "ʻXiabuzan’ yiti tanmi –– Fujian Monijiao wenshu zhong de Xiabuzan yinwen bianxi 《下部赞》异本探秘–––福建摩尼教文书中的《下部赞》引文辨析 [Another Hymnscroll? Some Hymnal Quotations in the Manichaean Corpus from Fujian]." (Trans. Ma Xiaohe 马小鹤) Shaoxing Wenli Xueyuan xuebao 绍兴文理学院学报 41/9: 1–12.

In giapponese

[modifica | modifica wikitesto]
  • “Uchū-zu no ‘Kōki no hojisha’ ni tsuite 宇宙図の「光輝の保持者」について [Splenditenens in the Cosmology painting]." (Trans. Dr. Inoue Takami) In: Yoshida Yutaka 吉田豊 and Furukawa Shōichi 古川 攝一 (eds.) 2015. Chūgoku kōnan Manikyō kaiga kenkyū 中国江南マニ教絵画研究 [Studies of the Chinese Manichaean paintings of South Chinese origin preserved in Japan]. Kyoto: Rinsen, 292‒302.
  • “Uchū-zu no Atorasu ni tsuite 宇宙図のアトラスについて [Atlas in the Cosmology painting]." (Trans. Dr. Inoue Takami) In: Yoshida Yutaka 吉田豊 and Furukawa Shōichi 古川 攝一 (eds.) 2015. Chūgoku kōnan Manikyō kaiga kenkyū 中国江南マニ教絵画研究 [Studies of the Chinese Manichaean paintings of South Chinese origin preserved in Japan]. Kyoto: Rinsen, 261‒274.
  • “Chūgoku no Manikyō uchū-zu ni egakareta sabaki no bamen: zuzō no kigen to shūkyō-tekina messēji 中国のマニ教宇宙図に描かれた裁きの場面: 図像の起源と宗 教的なメッセージ.” [The Judgment Scene in the Chinese Manichaean Cosmology Painting and its Religious Message]." (Trans. Ikematsu-Papp Gabriella 池松パプガブリエラ and Ikematsu Hiroshi 池松 裕史) In: Yoshida Yutaka 吉田豊 and Furukawa Shōichi 古川 攝一 (eds.) 2015. Chūgoku kōnan Manikyō kaiga kenkyū 中国江南マニ教絵画研究 [Studies of the Chinese Manichaean paintings of South Chinese origin preserved in Japan]. Kyoto: Rinsen, 275‒291.

Note

[modifica | modifica wikitesto]
  1. ^ (HU) Köztestületi tagok, su mta.hu. URL consultato il 10 ottobre 2021.
  2. ^ Gabor Kosa – CRASSH, su crassh.cam.ac.uk. URL consultato il 29 settembre 2021.
  3. ^ Gábor Kósa | European Institutes for Advanced Study (EURIAS) Fellowship Programme | 2018–2019, su 2018-2019.eurias-fp.eu. URL consultato il 29 settembre 2021.
  4. ^ (EN) Gabor Kosa – Scholars | Institute for Advanced Study, su ias.edu, 6 marzo 2020. URL consultato il 29 settembre 2021.
  5. ^ Budapest Centre for Buddhist Studies, Budapest, su tavolkeletiintezet.elte.hu. URL consultato il 10 ottobre 2021 (archiviato dall'url originale il 16 giugno 2023).
  6. ^ (EN) Liturgical texts and practices in the ancient world, su Macquarie University. URL consultato il 10 ottobre 2021.
  7. ^ Távol-keleti Tanulmányok, su ojs.elte.hu. URL consultato il 10 ottobre 2021.
  8. ^ Gábor Kósa | Eötvös Loránd University - Academia.edu, su elte.academia.edu. URL consultato il 29 settembre 2021.
  9. ^ Magyar Tudományos Művek Tára, su m2.mtmt.hu. URL consultato il 10 ottobre 2021.
  10. ^ Gábor Kósa, su gaborkosa.academia.edu. URL consultato il 19 febbraio 2022 (archiviato dall'url originale il 25 marzo 2022).
Controllo di autoritàVIAF (EN) 262099893 · ORCID (EN) 0000-0002-5942-7194 · LCCN (EN) n2007185273 · GND (DE) 1148352120 · BNF (FR) cb16265286w (data)
  Portale Biografie: accedi alle voci di Teknopedia che trattano di Biografie
Estratto da "https://it.wikipedia.org/w/index.php?title=Gábor_Kósa&oldid=141226248"